Nemrégiben
lehetőségem nyílt arra, hogy egy kicsit jobban elbeszélgessek iskolánk
fenntartójával, Koncz Tibor elnök-lelkész úrral. Az interjú során több személyesebb
témáról esett szó. Kíváncsiak vagytok arra, milyen könyveket olvas szívesen
vagy milyen típusú filmeket szeret nézni szabadidejében? Esetleg mindig is
érdekelt titeket, számára mennyire nehéz felkészülni egy-egy
istentiszteletre? Tartsatok velünk és ezekre a kérdésekre is megkapjátok a válaszokat!
Október
3-án az Ifjúsági Házban Benedek Elek 150. születésnapjára emlékezve rendezték
meg a Népmese napja alkalmából szervezett meseolvasó délutánt. Ezen eseményen
Karcag négy jelentős közéleti személyisége oszthatta meg az érdeklődőkkel
kedvenc történetét. Beszélhettek többek közt arról is, nekik milyen gyerekkoruk
volt és hogyan viszonyulnak a mesék édesbús világához. A teltházas rendezvényen,
ahol nemcsak rengeteg szülő, de kisgyermek
is jelen volt, Orosz István, edző, pedagógus; Szarka Lászlóné, nyugalmazott
óvodavezető és pedagógus; Koncz Tibor elnök-lelkész, illetve vallástanár és
Nagy Emese, előadó, mesemondó tisztelt meg minket jelenlétükkel. Legelőször Az
öreg halász és a nagyravágyó felesége című művet hallhattuk Orosz István
felolvasásában, majd ezt követte Mese a falánk tyúkocskáról Szarka
Lászlóné előadásában, harmadjára Koncz Tibor elnök-lelkészúr Szirkó kutya
című mesével ismertetett meg bennünket és végül Nagy Emese Szépen szóló pelikánmadár története
zárta a rendezvényt.
Először is szeretném
megköszönni, hogy vállalta a felkérést. Bevezetésként
kérdezném, miért pont ezt a mesét
választotta?
Nagyon egyszerű
oka van: az állatok közül-lehet azt mondani- kizárólagosan a kutyákkal vagyok
közelebbi barátságban. A többit is elfogadom, de a kutyát határozottan a
tulajdonságai miatt szeretem: hűséges, képes kimutatni az érzelmeit és nemcsak
akkor szeret, amikor kap valamit, ez nekem emberben is szimpatikus.
Van-e esetleg más olyan mese vagy történet, ami megérintette?
Engem mindig azok
érintenek meg, amelyek furmányosak,
melyeknek tanulsága van. Ott vannak például a Mátyás- mesék. Azok határozottan
tetszenek, mert mindig örülök annak, hogy habár mesében – mert a valóságban nem
mindig jön össze – ,de legalább az igazság győzedelmeskedik a végén.
Milyen könyveket olvasott az utóbbi időben?
Alapvetően az érdeklődési köröm elég széles. A történelmi
regények közül kiemelném például Robert Merle-t, van egy könyvsorozata, ami Párizsi históriák címen fut és a
XVI.– XVII. század világáról szól. De érdekelnek a vallástörténeti témák is
természetesen. Például Chaim Potoknak van egy könyve a zsidó nép történetéről. De
olvastam Dan Brown könyveit és Rejtő Jenőt
is a közelmúltban. Tehát eléggé „vegyes felvágott” ember vagyok.Minden érdekel,
ami éppen az adott hangulatomnak megfelel.
Van-e személyes kedvence?
A személyes
kedvencem mindenképpen Rejtő Jenő. Őt minden mennyiségben képes vagyok olvasni, főleg
azért, mert ugyanazt még egyszer elolvasva is találok benne olyat, amit eddig
még nem fedeztem fel. Őt olvasni kell, nem szabad filmen nézni. Őt mindenképp
olvasnia kell mindenkinek.
Esetleg a
fiataloknak tudna valamilyen könyvet ajánlani?
Nézd, ha őszinte
akarok lenni, modern regényeket nem nagyon szoktam olvasni (kivétel Dan Brown)
- ez az én „drámai vétségem” - de azért a XX. század első feléből javaslom Móricz
Zsigmondot, mert sok mindent meg fog érteni egy fiatal abból, miért vagyunk mi
ilyenek most, 2014-ben. Amikor Móricz leírja az egyszerű emberdolgait, az
egyszerű élethelyzetből fakadó konfliktusokat, akkor rá fogtok ismerni, hogy
„Ja, ezek most is megvannak!”. Ez azért is jó, mert megértjük, hogy nem kell
egyrészt elájulni magunktól, a mai kortól.Másrészt pedig, nem kell magunkat
ezzel aposztrofálni, hogy ez a mostani a „legrosszabb korszak”, a mai kor a „pokol”,
mert ezek a konfliktusok nem mai keletűek. Ugyanilyenek voltak akkor is pl. a férfi-nő kapcsolatok. Sokszor találkozom
egy-egy olvasott mű után a rácsodálkozó
kérdésekkel: „Jé, akkor is ilyenek
voltak a lelkészek, a gondnokok, a presbiterek, ilyenek voltak a tanárok, a
gyerekek?”.Igen, ilyenek. Ezért javaslom a Móricz Zsigmond regényeket.
Vajon miért
nem mutatnak a fiatalok Ön szerint annyi
érdeklődést ezek iránt a regények iránt?
Mert hosszúak.
Ilyen egyszerű. Talán, ha rövidebbek lennének ..... Ezért van az például, hogy
nagy népszerűségre tett szert a 100 híres regény. Elolvasnak az ifjak mondjuk
három oldalt és úgy vannak vele, hogy „Jé, ez egy jó történet volt.”, de
kivárni a végét..... A mai fiatalok türelmetlenek, három szóban akarnak egy
mondatot kifejezni és a tévécsatornák is erre ráállva tízperces blokkokban
adják le a sorozatokat, utána szünet és megint tíz perc. Tehát egy fölgyorsult
életben 400 oldalt leülve elolvasni, miközben közösségi életet is él, chatel,
odafigyel, hogy mi megy a VivaTv-n, ez nem megy egyszerre. Rövidnek kellene
lennie minden könyvnek, akkor elolvasnák.
Milyen
filmeket szokott nézni?
Ami igazából
érdekel engem, az a filmvígjáték. Egyik kedvenc sorozatom, amit bármikor képes
vagyok megnézni a Nevem Earl. Ha akar valaki az amerikai kultúra felől –
nyilván, ez egy görbetükör – érdeklődni szellemes formában, akkor ezt javaslom.
Mentes a trágárságtól. Ami mondjuk filmkategória és a filmvígjátékok típusnál maradva,
nekem nagyon nagy élmény volt, a Csupasz
Pisztoly-sorozat. Az ilyen típusú filmeket azért szeretem, mert sokszor,
amivel leginkább szembesülök, a szomorúság és a keserűség (lásd: pl. temetések alkalmával). Határozottan kell egy kicsit a felvidulás és erre tökéletesen alkalmasak a jó
filmvígjátékok. A romantikus filmvígjáték mehet a kukába, azt egyáltalán nem
fogom megnézni, attól inkább rosszul leszek, de ezek a könnyebb, önmagát komolyan nemvevő filmek jók. Az
olyan sorozatok is érdekelnek, amelyek történelmi eseményeket dolgoznak fel.
Van-e esetleg
olyan film, amit „mindenkinek látnia kell”?
Az a kifejezés,
hogy „mindenkinek látni kell” olyan, mint hogy általánosan mindenkinek szeretni
kell. Nem szabadna ilyet mondani. De ha
már muszáj, a magyar filmtörténetből A
tanút mindenképpen javaslom mindenkinek, mert azt érdemes megnézni. Nem
mondom, hogy kötelező jellegű, de talán érdemes rá figyelmet
szentelni-kategóriában a Gladiátor nekem bejött. Nyilván a brutális
jeleneteket leszámítva, összességében a történelembe helyezett személyes
történet egy izgalmas dolog.
Látott-e olyan
filmet, aminek igazán szép volt a mondanivalója?
Tulajdonképpen
igen. Ha nem olyan a film, akkor egyébként el se kezdem. Ahhoz kell egy
mondanivaló, hogy komolyan legyen értelme megnézni. Ilyen például a Számkivetett.
Azt is javaslom, mert van üzenete, sőt,
nagyon sokrétű üzenete van.
folyt. köv.
Szendrei Bianka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése