Meet The Professors

Szórakoztató tudományok - vagy tudományos szórakozás

 Aki pénteken a délelőtti órákban  gimnáziumunkban járt, jól érzékelhette, hogy felbolydult  az  iskolai élet.  Az udvaron az esős idő ellenére  jókedvű   diákok hatalmas  szivárványszínekben pompázó buborékokat  eregettek.  A földszinti termek egyikében pedig hol   lufilyukasztó kísérletek váltottak ki óriási  derültséget, hol  komoly kártyatrükkök okoztak  szórakoztató fejtörést.

 A Karcagi Nagykun Református Gimnázium 10. és 11. évfolyamos diákjai október 17-én rendhagyó tanítási órákon vehettek részt a Debreceni Egyetem jóvoltából.   A jó hangulatért, az érdekes és látványos  „kísérletekért” a  felsőoktatási intézményről  érkezett  közel 30 fős oktatói  csoport volt felelős (tanárok, doktoranduszok illetve egyetemi hallgatók).  

  A  programról, a miértekről és hogyanokról  az iskola aulájában Takács Leventét,  a Debreceni Egyetem  Klasszika-filológia és Ókortörténeti Tanszékének egyetemi adjunktusát kérdeztem, aki   egyik fő szervezője volt ezen eseménynek. 

 Az utóbbi években egyre többet lehetett hallani  arról - nemcsak szakmai berkekben-,  hogy a természettudományos képzések  egyre kevésbé   népszerűek a   továbbtanulási palettán. Számos felmérés, kutatás foglalkozik ennek okaival és várható következményeivel.    A Debreceni  Egyetem részt vesz egy olyan projekt megvalósításában, aminek alapvető célja a természettudományok illetve az egyetemen folyó tudományos munka népszerűsítése.   Az elnevezés is erre utal: Meet The Professors. Ebből az apropóból került sor erre  a látogatásra is.  Főként az egyetem vonzáskörzetéhez tartozó nagyobb települések gimnáziumaival próbáljuk felvenni a  kapcsolatot, ami többnyire sikerül is.   Jártunk már Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Szolnokon- csak hogy  néhányat említsek  a teljesség igénye nélkül. Nagyváradot  is szeretném még kiemelni., hiszen a projekt egyik fő kitétele a határon túli  kapcsolat erősítése az oktatás-nevelés szektor felől.

 Milyen tudományterületek képviselőivel találkozhattak a diákok?

  A küldöttség tagjainak egyik része a természettudományi karunkról érkezett, matematika  illetve fizika szakos  kollégák, doktoranduszok,  mellettük képviseltette magát  a Történelmi Intézet, a   Néprajz Tanszék és –a  2013 őszén induló és második éve működő projektben először-  az Állam- és Jogtudományi Kar,  de  beszélgethettek a diákok nyelvi képzésben  részt  vevő tanárainkkal (lásd: angol, német, holland) is. 

Milyen típusú foglalkozásokat szerveztek a diákok részére?

45 perces tanórai keretekben dolgozva a nyílt  vagy bemutató óráktól kezdődően a kiscsoportos interaktív tevékenységekig igen széles a skála.  Activity jellegű feladatok, honismereti játékok,  szórakoztató fizikai kísérletek - és még sorolhatnám, mennyi mindennel készültünk erre az alkalomra. 

Beszélgetésünk után, ahogy  a földszinti termek egyikébe léptem,  rendkívüli látvány tárult a szemem elé. Godó Bence, a Fizikai Intézet doktorandusz hallgatója szegődött mellém és néhány mondatban bemutatta  a széles érdeklődést kiváltó kísérleteket.

Arra törekszünk, hogy fizikai alapjelenségeket szemléltessünk egyszerű és olcsó, akár otthon is elkészíthető  összetevőkből.  A fakír lufi esete jól mutatja az erőeloszlás jelenségét. Ha kezünkbe veszünk egy lufit, egy tűvel könnyedén kilyukaszthatjuk. Ugyanakkor nézzük meg, mi történik a lufival, ha nem egy tűvel találkozik egyszerre, hanem mondjuk százzal?! 

Vagy nézzük meg ezt az üvegcsét. Vasreszeléket láthatsz az alján egy viszkózus anyagban. Ha kívülről egy mágnest helyezzük az üveg oldalához, a  vasreszelékek a mágneses erővonalak hatására adott irányba rendeződnek. Ez pedig az egyik kedvencem. Hozzávalók: kukoricakeményítő és víz. Elkészítése során 1:1 arányban keverjük ezeket,  az eredmény pedig egy  sűrű palacsintaszerű massza a tálban, kemény gyurmaszerű a kézben. Miért?! A nem-newtoni folyadékok egy nagyon lényeges tulajdonságban (is) eltérnek a newtoni folyadékoktól, ez a viszkozitás. A "normális" newtoni folyadékok viszkozitása állandó az őket érő különböző nyírások és erők hatása alatt, azonban a nem-newtoni folyadékok esetén a viszkozitás ezek nagyságától fog függeni. Tehát a "trutyi", külföldi elnevezése az Oobleck - kiöntve egy tésztaként fog folyni, azonban ha ököllel belecsapunk, akkor kemény, szilárd anyagként fog koppanni. A folyásnál kis nyírófeszültségek lépnek fel, így marad folyékony(szerű), azonban a nagy erőhatást jelentő ütésnél a viszkozitás hirtelen az ellenkezőjére fordul: sűrű, nehezen folyó, gyurmaszerű anyagként fog viselkedni, addig(!!), amíg az erőhatás tart. 

Amint befejeztük az ütést, visszaalakul folyadékká. Ha például a kezünkbe veszünk egy darab keményítőt, azt akár szét is lehet morzsolni, ám a lemorzsolt darabok amint leérnek az asztalra, koppannak egyet és szétfolynak. Nem keményítőből, de ugyanilyen tulajdonsággal bíró polimerekből készítenek, illetve fejlesztenek golyóálló mellényt. A golyó nagy sebességgel közlekedik, és a becsapódáskor viszonylag nagy erőt fejt ki. Ezen a területen a mellény megkeményedik és megfogja a golyót, azonban a további használat során képlékeny marad. Így a ruhadarab nem egy nagy merev váz lesz, hanem egy hajlítható, könnyű eszköz.

  Bevallom, én is őszinte érdeklődéssel követtem  a kísérleteket,  jó érzés volt látni, mennyire elnyerte a diákok tetszését   egyik-másik   fizikai jelenség ”tesztelése”,  ahogy  kézzelfoghatóvá, láthatóvá, hallhatóvá  váltak számukra a   természeti  törvényszerűségek.  Külön köszönet illeti a Debreceni Egyetem munkatársait  a tanulóink tudományos érdeklődését mélyítő, motiváló  foglalkozásokért! 

Kentési Renáta