"Földüljünk vissza"

 Ha az óceán meghal, akkor mi is

Manapság egyre többet lehet hallani a környezetvédelemről, ami egyben rossz és jó hír.

Pinterest

Rossz, hiszen mi vagyunk a felelősek azért, hogy az állatok és a környezet veszélyben van. Jó, mert egyre több embert érdekel az, hogy az általunk okozott kárt, hogyan lehetne korrigálni. Vannak különféle környezetvédelmi és állatvédelmi szervezetek, melyeknek az a céljuk, hogy megmentsék a Föld flóráját, faunáját. Nagyon sok probléma van a mai világban viszont a környezetszennyezés egy olyan téma, ami hihetetlen fontos mégsem teszünk meg minden tőlünk telhetőt a veszedelem megoldása érdekében. A tudósok és kutatók már megcsengették a vészharangot és lehet, hogy mire minden ember észbe kap már késő lesz. A környezetet nagyon-nagyon sokféleképpen pusztítjuk mi emberek. Talán ez az a tény, amiről több száz oldalt lehetne írni. Mindig is foglalkoztatott ez a téma viszont most, hogy testvérem született még jobban elkezdett érdekelni. Hogy miért egy kistestvér miatt? A pelenkázás az oka. Egy adat szerint egyetlen gyereket 4500 alkalommal tesznek tisztába, amíg szobatiszta nem lesz. Egy darab pelenka 550 év alatt bomlik le viszont már vannak gyorsabban  lebomló termékek is (Kikko eco).

Egy papírtasak 1 hónap alatt „válik semmivé”, ezért kell ilyet vásárolni és nem reklámszatyrot, mert az 200-1000 év között bomlik el. Egy cigicsikk 10-12 év alatt tűnik el, ezért SEM érdemes cigarettázni. Az üveg 1-2 millió év alatt, míg a műanyagpalack 450 év elteltével bomlik el. Igazán megdöbbentő adatok! Nagyon sok szeméttelep van és próbálják eltüntetni az emberek a hulladékot, viszont ezt sokszor rosszul oldják meg. Manapság egyre többen gyűjtik szelektíven a szemetet, ami dicséretre méltó, de olyan ember is akad, aki még a kukát sem ismeri. Sokszor láttam már az utcán szemetelő embert, hiába volt egy karnyújtásnyira a kuka, valamiért mégis a földre dobta a szemetet. A skandináv országok szemétimportra szorulnak, energiahordozók kiváltására alkalmas a hulladék, nagy fűtő értékkel bír. A különböző technológiájú füstgáz tisztítórendszereknek köszönhetően a hulladék elégetése során felszabadult és megkötött gázok nem jelentenek veszélyt a környezetre. A svéd Electrolux gyár, porszívót készített különféle újrahasznosított műanyagból. Ezt a példát követve egyre több cég dolgozza fel a hulladékot, viszont ez még mindig nem elég. Engem aggasztott a McDonald’s helyzete, gondoljatok bele, hogy ott mennyi hulladék keletkezik egyetlen nap alatt, utána olvastam ennek az ügynek. Kiderült, hogy szelektíven gyűjtik a fogyasztók által termelt hulladékot, majd annak 80%-át feldolgozzák, újrahasznosítják, a használt sütőolajból bioetanolt készítenek.

Szabó Kimmel Tamásnak, hazánk egy tehetséges színészének van két videója, amit érdemes mindenkinek megnézni. (A videókat a színész facebook oldalán nézhetitek meg). Ő nem a levegőbe beszél, hanem egy életbevágóan fontos témáról, az óceánjaink szennyezettségéről. Nagyon fontosnak tartom a témát, mert ha az „Óceán meghal akkor mi is”. Évente 4,8-12,7 millió tonna műanyagszemét kerül bele az óceánokba, ami rosszabb, mint ahogyan hangzik. Sience újság szerint az első három ország, akik a legtöbb hulladékot az óceánba eresztik: Kína, Indonézia és a Fülöp-szigetek. Sok hulladék lebeg a víz felszínén viszont a szemét túlnyomó része a víz alatt van. Sokan úgy vannak vele, ha nem látom nem lesz vele több problémám, de sajnálatos módon ez nem így van. Úgy használjuk az óceánt, mint egy tároló dobozt, a gond az, hogy nem dobozok, amibe belerakjuk a már feleslegessé vált játékunkat, felvisszük a padlásra és az a láda el lesz 10-20 évig úgy, hogy senkinek nem okoz galibát. A vízbe kerülő műanyagok sok bajt okoznak nekünk, de legfőképpen az állatoknak. Sok hajóbalesetet okoz a víz alatti szemét, a legveszélyesebb az, ha a tankerhajók szenvednek szerencsétlenséget. Egy cunami során is hatalmas bajt jelent a vízben levő műanyag.

 Mindez az állatokra még nagyobb veszélyt jelent, hiszen, ha lenyelnek egy nagyobb darabot az belső sérüléshez vezethet, megfulladhatnak, éhhalált is okozhat. A vízbe kerülő műanyagok az ultraibolya sugárzás és a sós víz hatására apró szemcsékre bomlik, olyanra, ami szinte láthatatlan, de ettől még ott van. Az állatok nem látják és bekerül a szervezetükbe, ezáltal a táplálékláncba is. A legszennyezettebb az Északi-tenger, a legtisztább az Antarktisz. Egy új életközösséget fedeztek fel a tudósok egy óceán felszínén levő szemétszigeteken, melyet plasztikszférának neveztek el. Találtak rá bizonyítékot, hogy lebontják a műanyagot. Keveset tudnak még ezekről az organizmusokról. (bővebbe lehet olvasni róluk: http://24.hu/tudomany/2013/07/04/elet-viragzik-a-muanyagon/ ) 

Térjünk vissza a színész videóihoz, az O’Neill márka előállt egy új kollekcióval mely az O’Neill Blue nevet kapta. Az óceánokból és tengerekből kihalászott műanyagból ruhát készítenek. Ez egy fenomenális ötlet véleményem szerint. Valójában a videó témája egy tíz napos kihívás, mely szerint nélkülözni kell az eldobható műanyagot. Ezzel felakarja hívni a figyelmet a környezetszennyezésre. Úgy gondoltam, hogy elfogadom a kihívást, két napot vállaltam. Nehéz volt teljesíteni, megdöbbentő volt a felismerés, mert minden, amiért nyúltam volna, eldobható műanyagba volt csomagolva. Először is az étkezésem olyan volt, mint egy fogyókúrásé, majdhogynem csak zöldséget, gyümölcsöt ettem egész nap és pirítós természetesen margarin nélkül. Nem ettem kekszet, csokit, cukrot sem joghurtot. Csak csapvizet ittam, az iskolába kulacsba vittem és nem PET palackba. Papírba csomagolt szappant használtam fürdéshez, kézmosáshoz. Nélkülöztem a sminket és a krémeket is. Egyes-egyedül a fogkrém problémát nem tudtam kiküszöbölni.  Ebből a két napból arra a következtetésre jutottam, hogy már képtelenek lennénk műanyag nélkül élni. Ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki ezt a kihívást, nem könnyű teljesíteni, viszont utána másképpen fogtok látni egyes dolgokat.

Mindig minden ember azt mondja, hogy nem én nem tehetek arról, hogy a környezet ilyen állapotban van. Dehogyisnem mindenkinek a hibája, hogy a Föld ilyen stádiumban van. Gondolkozzunk el…

                                                                                                                                                                                Kréz Zsófi