Amerikai História X

Napjainkban nagyon kényes téma a rasszizmus, ami olyan gondolkodásmód, mely során az illető a másik külső eltérését emeli ki és ezt összekapcsolja társadalmi vagy politikai problémákkal. Sajnálatos módon azok, akik ilyen felfogású személynek tartják magukat az esetek óriási részében beleesnek abba a hibába, hogy általánosítanak és sokan nem hajlandóak megismerni az érem másik oldalát is. Vajon az megoldást jelent-e a problémánkra, hogy állandóan csak azzal vagyunk elfoglalva, hogy embertársunkat gyűlöljük? Van-e jogunk ahhoz, hogy egy olyan személyt nézzünk le és gyűlöljünk, akit abszolút nem is ismerünk? 

 

   A soron következő filmajánlóban egy olyan kiemelkedő alkotást szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, mely ezt a fontos témát dolgozza fel eléggé naturalista módon. Egy művet, ami nem kímélte a nézőközönséget a brutális valóságtól. A filmtörténelem egyik legkiemelkedőbb alkotását, melynek címe Amerikai História X.

Maga a történet két skinhead, nevezetesen egy testvérpár köré épül, akiket elválasztott egymástól az élet az idősebbik felelőtlen tette miatt. Edward Furlong formálta meg a kisebbik Vinyard-fiút, Dannyt, aki provokatív Mein Kampf beadandó munkájával sikeresen sokkolja  tanárát. Bob Sweeney (Avery Brooks) azonban nem hagyja, hogy az elvakult gondolkodásmóddal rendelkező srác olyan sorsra jusson, mint a rossz útra tévelyedett bátyja, Derrek, aki egyébként a város egyik legismertebb neonáci skinheadje. Ahelyett, hogy elbocsátaná az iskolából vagy megbuktatná, újabb feladatot ad Dannynek: írjon egy házidolgozatot a testvéréről és fejtse ki, hogy hogyan jutott el Derrek oda, ahova.
Eközben Derrek három éves börtönbüntetése letöltése után kiszabadul és hazatér szeretteihez. Azonban az idősebbik testvér élete teljes mértékben megváltozott bent és ráeszmélt arra, hogy mindaz, amit eddig vallott és cselekedett a lehető legrosszabb volt. Ezért elhatározza, hogy megakadályozza, hogy öccse is ugyanarra a sorsra jusson, mint ő. Azonban ez korántsem annyira könnyű. De vajon mégis hogyan képes megváltozni egy bigott skinhead világa? Egyáltalán mi vezethet oda egy ember, hogy ilyen szélsőséges nézeteket valljon? Valóban a legjobb mód az általánosítás?

    Az igazat megvallva elég nehéz egy olyan véleményt írnom erről a filmről, ami ténylegesen kifejezi azt, amit gondolok. Ez az alkotás egyszerre sokkoló és elgondolkodtató. Egy tökéletesen felépített mű, melyben talán az a legkiválóbb, hogy a nézőt nem zavarja össze a rendező az állandó ugrálgatással, ugyanis a jelent színesen, a múltat pedig fekete-fehéren mutatja be.  A szereplőgárda fantasztikus, Edward Norton egyértelműen vitte a hátán az egész filmet – apropó, tudtátok, hogy Norton eredetileg a Ryan közlegény megmentésére akart jelentkezni, de végül mégis emellett a darab mellett döntött? Milyen jól tette! Ha valaki csak azt hiszi, hogy az Amerikai História X csupán egy olyan skinheadről szól, aki megváltozik és kész, annak nem éppen jött át az üzenet. Az egész mű az ok nélküli gyűlöletről szól, hogy az embereket, pláne a kicsike fiatalokat mennyire könnyű befolyásolni, hogy mennyivel egyszerűbb a saját gondjaink miatt másokat hibáztatni, mennyire elpocsékoljuk életünk legfontosabb perceit arra, hogy másokat ok nélkül utáljunk. Ez a mű nagyon sokoldalú és pontosan ezért nevezhető egy kiemelődő darabnak.

Másrészről ez egy kiváló tükröt állított némelyik szülő felé, hogy mennyire képes befolyásolni és mekkora hatással lehet a saját gyerekére. Hiszen a főhős se a semmiből lett  rasszista ember. Mindennek megvan az oka, valamiből minden kiindul.

Én alapból szeretem az olyan típusú filmeket, melyek az emberi gondolkodásmóddal és tulajdonságokkal foglalkoznak.

Néhány évvel ezelőtt kezdtem  elmerülni a „filmtörténelem legjobbjai” témában. Mikor legelőször végignéztem ezt a filmet,  rögtön mély nyomot hagyott bennem és gondolkodásra késztetett. Ha még nem ismered, mindenképp javaslom, főként, ha szereted az olyan filmeket,amelyeknek megtekintése után mást se tudsz csinálni, csak elmélkedni az üzenetén. Aki nyitott szívvel/szemmel/füllel ül neki, az biztosan megérti majd.

Egy biztos: az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 1966. október 26-án a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjának (röviden: antirasszista világnap) március 21-ét jelölte ki,  annak emlékére, hogy 1960-ban a dél-afrikai rendőrség Sharpeville-ben ezen a napon tüzet nyitott és ölt meg 69 embert, az apartheid rezsim által hozott, a nem fehér lakosság mozgását korlátozó törvény elleni békés tüntetés során.

Szendrei Bianka