Maraton-kicsit másképp

   Február 20-21-én városunkban negyedik, világszerte pedig nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Wass-maraton, ahol szokás szerint 24 órán keresztüli,megszakítás nélküli felolvasáson vehettek részt az érdeklődők. Nem csupán Wass Albert meséit, novelláit idéztük fel ezáltal, más erdélyi születésű író, költő műveiből is meghallgathattunk illetve felolvashattunk néhányat.

  Összességében 65 helyszínen zajlott az esemény, többnyire országunkban, de  a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken, és –amin én kicsit meg is lepődtem- az amerikai kontinensen, például New Yorkban is összegyűltek kisebb-nagyobb tömegek, akiket feltételezhetőleg az erdélyi magyar irodalom felé irányuló érdeklődés vont egybe. Én személy szerint nagyon szeretem Wass Albert verseit és műveibe ágyazott gondolatait, ezért tavaly illetve idén két órában is vállaltam felolvasást. Iskolánkból körülbelül 80 diák vett részt az eseményen, de  már elballagott tanulók, tanárok, városi képviselők illetve egyéb érdeklődők is tiszteletüket tették  változó létszámban a hosszú program során, összesítve a jelenlévőket,  idén körülbelül 120 felolvasóval büszkélkedhetett a városi rendezvény.

        Pénteken kora este, 18 órakor kezdődött a megnyitó, amely során Szabó Ildikó és Nagy Éva tanárnők szavai után Bartha József nagytiszteletű úr előadására került sor, aki Erdélyből látogatott el hozzánk. A tiszteletes  Wass Albert felmenőiről, életéről, munkásságáról, leszármazottjairól mesélt nekünk, néhány humoros, szellemes történettel fűszerezve előadását. A magyar és a székely Himnusz eléneklése után átvonultunk a kellemes hangulatúvá varázsolt osztálytermekbe és kezdetét vette a művek sorozatos felolvasása. Az első órákban rengeteg hallgató volt jelen, én is ekkor olvastam fel a számomra legkedvesebb Wass-művet, A láthatatlan lobogót. A vendégeket teával és süteménnyel kínálták egy másik teremben és ahogy hazafelé tartottam, láttam, hogy néhányan nagyobb táskával érkeznek. 

Hiszen a merészebb jelentkezők valóban maratoni részvételt kívántak megvalósítani.. Másnap délelőtt  egy Benedek Elek- mese felolvasására vállalkoztam,  ekkor már Tamási Áron, Nyírő József, Dzsida Jenő, Sütő András és Reményik Sándor alkotásai  is terítékre kerültek. A kissé fáradtabb arcokból hamar kitaláltam, kik azok, akik a helyszínen éjszakáztak, de virrasztásuk ellenére még dél felé is helytálltak és hallgatták a soron következő, talán kicsit szívhez szólóbb, mindenkiből a gyermeket előcsalogató meséket. Késő délután, a lezáráshoz közeledve  Wass Albert - féle hazaszeretetet és mentalitást, értékrendet képviselő művek kerültek az olvasók kezeibe, majd pedig 18 órakor az egyéb helyszínekről érkező körüzenetek felolvasásával valamint a Szózat eléneklésével zárult a maraton.

Az esemény célját Wass Albert szavaival összegezném:

„Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk.”

Körmöndi Dóra