2016. február 16., kedd

Történelem a neszesszerben

Csajosnak tűnhet a cím, hiszen a lányok tudják, hogy mit rejt egy neszesszer. Mi használjuk a körömlakkot, a rúzst és a parfümöt, legalább az egyik mindennap rajtunk virít, vagy épp illatozik. Hogy honnan származnak, mi az eredetük, az mindenki számára érdekes lehet. 



Nézzük először a körömlakk történetét. Kr.e. 5000-ben jelenhetett meg először a köröm díszítés. Számos forrás utal arra, hogy ezt a tevékenységet az indiai nők kezdték el gyakorolni. Méghozzá úgy, hogy az ujjaik végét hennával festették be. Kr.e. 3000-ben a kínaiak alkottak egy lakkot, amely egy éjszakáig maradt fent a körmükön, ekkor még csak a jómódúak használták. 1800-1900-as években világos színű vörös olajjal és zergebőrrel kezelték a körmeiket és ez erkölcsi tisztaságot és higiéniát fejezett ki. 1932-ben került az első üveges Revlon körömlakk a boltokba. Ez a hatalmas újítás lehetővé tette, hogy minden társadalmi réteghez tartozó hölgy számára elérhető legyen. Mindez egy francia sminkes fejéből pattant ki, akit alapvetően az autók festése érdekelt. Az új kemikáliát a Revlon fivérek és Lachman nevű kémikus fejlesztette ki.

1934-ben egy fogorvos alkotta meg a műkörmöt, azoknak a pácienseinek, akik rágták a körmüket. A francia körmöt a hollywoodi sztárok számára alkották meg. Ma már az öltözködés kiegészítőjévé vált. Mindenféle színben kaphatóak és elképesztő sokféle technikával és mintával lehet díszíteni a körmeinket.




A parfüm a latin „per fumum” szóból ered, amely azt jelenti, hogy a „füst által”. Az elődeink rájöttek, hogy egy kis hő által a gyanták különféle illatokat bocsájtanak ki. Az első parfümnek a tömjént tekinthetjük. Az ókori illatszerekbe gyümölcsöket, virágokat, mohákat és kérgeket tettek, utánozhatatlan illatokat alkottak együtt. A középkorban nagy szerepet kapott a parfüm, hiszen ekkor a személyi higiénia nem a legfontosabb dolgok közé tartozott, a különféle illatszerekkel eltudták nyomni a testszagot. A germánok nyírfavízzel és a gyógyfüvek főzetével kenték magukat. A 16. században élő olasz illatszerész Frangipanit tekintjük a ma használatos parfüm szülőatyjának, mert ő oldotta fel először égetett szeszben az illatanyagokat. Nagyon megbecsült szakma volt ekkor tájt az illatszerész. Az illatszer gyártás központja a „parfümök fővárosa” volt a Franciaországban levő Grasse. A mindenki által ismert Coco Chanel 1921-ben új fejezetet nyitott a parfümvilágban.



A rúzs története az ókorba tekint vissza a mezopotámiai és Indus völgyi civilizáció lányai és asszonyai kezdték először pirosra festeni ajkaikat. Egyiptomban szokás volt a vörösre színezni a szájat, Kleopátra is ilyen sminket viselt. Az egyiptomiak kísérletező kedvűek voltak, ugyanis mindenféle növényből készítettek ajakszínezéket, tudatlanságból olyan mérgező növényeket is felhasználtak, amelyek halálát okozták a szépülni vágyónak. Innen ered a „halálcsókja” kifejezés. A középkori Európában az egyház tiltotta a sminkelést, ebben az időben csak az öröm lányok használtak piros rúzst. A brit parlament 1770-ben arról döntött, hogy a lányok az esküvőjük előtt nem használhattak sminket, a vörös szájfestéket viselő nőket pedig alávethették a boszorkánypróbának. A 19. században az amerikai színésznők fellépéseik alkalmával használtak előszeretettel rúzst, mert a színpadon kifejezőbbek voltak a gesztusaik. A 20. században a vörös rúzs a nők erejének a szimbóluma lett. 1915-ben megjelent a piacon Levy találmánya a töltényhüvelyű alakú rúzs. Miután a második világháború után a vörös ajkatismét a könnyűvérűséggel azonosította a közvélemény, az 50-es években Marilyn Monroe és Elizabeth Taylor hozta újra divatba a vörös rúzst. Az 1960-as évektől világosabb árnyalatú, szolidabb színek domináltak. Ma már megjelentek a legextrémebb színű rúzsok, kenhetünk fekete, lila, narancssárga, korall színeket ajkainkra.


                                                                                                                                                              Kréz Zsófi

2016. február 12., péntek

Russzofóbia - avagy tényleg olyan hajmeresztőek-e az oroszok? I. rész



Tavaris, szamovár, vodka. Ha már csak ezen szavakat halljuk, egyből kitalálhatjuk, az oroszokról van szó. Javarészt nagyszüleink történeteiből, a történelemkönyvből és az interneten terjengő különféle képekből és videókból ismerhetjük őket, amik, valljuk be, nem mindig a legjobb szemszögből ábrázolják őket. Következzen hát néhány tény róluk, melyek alapján tisztább képet kaphatunk arról, milyenek is ők valójában.

Büfé etikett


AVAGY HOGYAN  KELLENE

       Eljött az újév, új reményekkel és új lehetőségekkel. Így talán idén az illemekre is többet figyelünk majd. Iskolánk büféje mindannyiunk jó barátja, hiszen rengeteg könnyítést jelent, hogy nem kell a korai kelés mellett még a reggelinket is elkészíteni, vagy elugrani érte a közeli boltba. Azonban sokan meg is feledkezünk arról, hogy igen, itt  is vannak szabályok, amelyeket Illik betartani.