BRSE - Ljubljana

December 27-én kedden lányröplabda csapatunk és edzőnk, Kapitány Zoltán tanár úr Békéscsabára indult megnézni a Békéscsabai RSE – Calcit Ljubjana röplabda meccset, ami a Közép-európai liga egyik mérkőzése volt. Az utazás célja elsősorban a csapatépítés és az összetartás volt, illetve szerettük volna megnézni hogyan is játszanak az igazi profik.

Az út Csabáig rendkívül gyorsan és jó hangulatban telt az iskola kisbuszában utazva. Érkezés után közösen nézelődtünk egy kicsit a városban, majd bementünk a Csaba Centerbe és kaptunk egy kis szabadprogramot szétnézni.

A meccs a békéscsabai sportcsarnokban került megrendezésre. Mivel hamarabb odaértünk, lehetőségünk volt megnézni a bemelegítést is, majd pontban hat órakor elkezdődött a meccs.

Ljubljana az első adandó alkalommal megszerezte a vezetést, viszont a szett közepén a hazaiak behozták lemaradásukat. A hajrában a szurkolók által buzdított BRSE egyenlített, viszont egy nyitás után a labda a hálóban kötött ki, ezután a vendégek nem engedték ki a kezükből a győzelmet.

A második szett menete hasonló volt, mint az első. Az elején megszerezték a vezetést a szlovénok, a békéscsabaiak egyenlítettek, majd ismét előnyt szerzett Ljubljana. Próbálkoztak a csabaiak, csapatkapitányuk időt is kért, hogy kicsit összeszedjék magukat, de ez sem bizonyult élégnek. A végén vendégek már hat ponttal mentek, és ismét ők húzták be a szettet

A harmadik szettben Békéscsaba kezdett jobban, azonban Ljubljana gyorsan fordított, majd tartotta is az előnyt. Ezt követően a hazaiaknak nem sikerült egyenlíteni, sőt a folytatásban a szlovénok kihasználva a békéscsabaiak pontatlanságait, fokozatosan növelték előnyüket. Végül magabiztosan elhozták ezt a szettet, ezzel együtt a győzelmet is.

 

Zöldfülű játékos létünkre, nagyon figyeltük, mit és hogyan kell csinálni. Mindkét félről ügyes nyitásokat és fogadásokat láttunk. Az erős ütéseket is ügyesen fogadták a csabai lányok, amit minden alkalommal nagy éljenzés kísért a közönség részéről. Mi is lelkesen bíztattuk a csapatot, sőt a meccs után kitartóan vártuk őket, hogy készíthessünk egy-két közös képet.

Úgy gondolom az utazás elérte célját, kicsit együtt volt a csapatunk iskolán és edzéseken kívül is. Megnézhettük, hogy milyen egy profi játszma, esetleg kaptunk egy kis motivációt, hátha majd egyszer mi is így tudunk játszani.

Szeretnénk megköszönni a Karcagi Református Egyháznak, egyben iskolánk fenntartójának és az iskola vezetésének: igazgatónőnek, hogy támogatták az utazásunkat és persze Kapitány Zoltán tanár úrnak, hogy megszervezte a programot.

Kiss Ági

Tanár-diák röpi

A december 19-ei tanár-diák kézilabda meccset, másnap egy tanár-diák röpi követte, este 6-tól, ami az iskola tornatermében került megrendezésre. A terem padjait teljesen elfoglalták a szurkolók, és nagy izgalommal várták a meccs kezdetét. Az eseményt Ferenczi Tamás konferálta fel egy rövid nyitóbeszéddel és a csapatok tagjainak bemutatásával.

Diákok: Baranyai Bence, Erdős Róbert, Harsányi Márk, Kovács Martin, Kovács Péter, Lakatos István, Nagy László, Sarkadi Bence, Szentesi Ákos, Zsembeli Zsadány

Tanárok: Dr. Cs. Szabó Zsolt, Kapitány Zoltán, Major János, Nagy Attila, Nagy Tibor, Örlős Zoltán

A meccset Házi Gyula vezette.

A két csapat lepacsizott egymással, majd kezdetét vette a mérkőzés. Nagy labdameneteknek lehettünk szemtanúi mind a négy szett alkalmával. A viszonylag nyugalmas kezdés után, játék közben egyre fokozódott a hangulat és az izgalom. A szurkolótábor nem csak tapsolva és kiabálva, hanem dudával is bíztatta diáktársait. Iskolánk volt tanulói, és egyben volt csapattagok is visszajöttek az egyetemről bíztatni a fiúkat.  Mind két csapat kitett magáért, és mindent beleadva játszott, „szívvel-lélekkel”. A diákcsapat kezdő játékosai is sokat lehettek a pályán, és nagyon ügyesen helytálltak a meccs alatt. A mérkőzés eredménye végül 3:1 lett tanáraink javára.

A fiúk csapata izgalmasnak és jó hangulatúnak élte meg a meccset. Rájöttek, hogy miben kell fejlődniük, és már várják az év végi mérkőzést, amiben visszavághatnak tanáraiknak.

Szabó Kíra

Tanár-diák kézi

Iskolánkban mára már hagyománnyá váltak a tanár-diák mérkőzések, így idén is megrendezésre került a kézilabda meccs december 19-én.

A tanárok csapatát iskolánk tanárai és volt tanulói tették ki, a diákokét pedig természetesen a suli diákjai.

Alapvetően eseménydús, nagy iramú, mérkőzést láthattunk, helyenként látványos megmozdulásokkal. A játék, ahogy az utóbbi években szokássá vált, 2x30 perc helyett, 3x20 percből állt. Mindhárom harmadban igen szoros volt az állás, mindig más-más vezetett.

Elég jó támadójátéknak lehettünk szemtanúi, ami 95 gólt jelentett összesen, ez bizonyítja, hogy határozottan kitettek magukért a játékosok.

Egész nagy szurkolótábor gyűlt össze, a tanári kar tagjai, szülők és diákok egyaránt kíváncsiak voltak a meccsre. Megkérdezve a nézőket, megosztottság volt azon a téren, hogy ki kinek szurkol, volt, aki jó jegy reményében a tanároknak éljenzett, de sajnos nem járt ötös a szurkolásért.

A meccs során, néhány sárga és piros lap is kiosztásra került Hamar Bence, iskolánk volt tanulója, a játékvezető által. Mint említettem, kitettek magukért a csapatok és komolyan vették a játékot, de egyben egy barátságos meccshez illő hangulatban telt el az egy óra.

Végül 50-45 lett az eredmény, tanáraink javára.

Csapattagok:

·         Diákok: Sebők Róbert (csapatkapitány), Tóth Zoltán, Pápai Adrián, Váczi Lajos, Varga Tamás, Ficzere Norbert, Simon Dániel, Ferenczi Tamás, Márkus Attila, Tóth Gergely, Nagy Márton 

·         Tanárok: Major János, Jobbágy Gergő, Tóth Barna, id. Nagy Péter, ifj. Nagy Péter, Orosz István, Kapitány Zoltán, Tóth Botond

Kiss Ági

Interjú Pintér Bélával - II. rész

Pintér Béla neve bizonyára mindannyiunknak ismerősen hangzik, (legfeljebb a kilencedikeseknek nem), hiszen a tavalyi csendes napon ő volt iskolánk meghívott fellépője, és Türke Beáta tanárnő óráin is sűrűn felcsendülnek a dalai. Ez a keresztyén énekes szeptember 16-án ismét városunkba látogatott, és a Református Nagytemplomban adott ingyenes, családi koncertet. A nagy érdeklődésnek örvendő, lélekemelő előadást követően az aláírások és rajongói szelfik kiosztása után arra is maradt ideje, hogy kérdéseimre válaszoljon.

A gimnáziumi koncerten említette, hogy egyszer lebénult a lába. Hogyan történt?

-2005-ben volt egy gerincsérvem, és egyik reggel, úgy ébredtem, hogy lebénultak a lábaim. Megműtöttek, majd hat hetes kemény rehabilitáció következett, újra meg kellett tanulnom járni.

Ez egy nagy fordulópont, egy stoptábla volt, és ráébresztett, hogy sokmindent át kell rendeznem az életemben. Ilyenkor, mikor jön egy nehezebb helyzet, akkor átrendeződik a fontossági sorrend az ember életében. Addig hajtja az embert a pénz, a mindennapi gondok, a „sosem halunk megérzés”,de ilyenkor előtérbe kerülnek az olyan dolgok, mint az örök élet, a szeretet, a kapcsolatok, hogy hogyan állok Istennel. Az olyan dolgok, mint hogy áll az építkezés (mert akkor építkeztünk) eltörpülnek.

Milyen zenét hallgat?

-Magamat nem, csak ha lemez készül. Egyébként Hillsongot hallgatok és Reuben Morgan-t, tehát keresztény dicsőítő dalokat. Gyakran hallgatok világi zenét is, főleg szakmai füllel, hogy ismerjem, mik a trendek, milyen a hangszerelés, milyen hangszíneket használnak.

Hallottam már az Ez az a nap! nevű rendezvényről, melynek Ön is állandó tagja. Tudna pár szót mondani erről az eseményről?

-Több mint 10 éve csináljuk, az utóbbi években már a Budapest Sportarénában zajlott sok ezer ember előtt, fantasztikus csapattal. Az valami egészen különleges érzés, amikor sok egyházból összegyűlnek az emberek és együtt énekelnek, együtt érzik jól magukat, és ennek ékes példája az Ez az a nap!, hiszen itt különböző országokból és felekezetekből érkeznek előadók. Ez megadja a varázsát ennek a rendezvénynek és én nagyon szeretem. Sokan kérdezik, milyen érzés sok ezer ember előtt énekelni. Ugyanolyan, mint három ember előtt. Volt olyan koncertem, amin négyen voltunk, szervezői hibából kifolyólag, és előttük is ugyanannyi szívvel igyekszem fellépni, mint négyezer ember előtt.

Olvas Bibliát? Mi szerint?

-Igen, de nincs ilyen vezérfonal. Legtöbbször telefonon olvasom, vagy interneten összevetve több fordítást. Van, hogy egy igét sokadjára újraolvasva is olyan, mintha először olvasnám, mert a mostani élethelyzetemre pont ez vonatkozik, és Isten megtalált ezekkel a szavakkal. Mikor reggel kapok egy igét, az meghatározza az egész napomat, hogy mit mondok, mit gondolok, cselekszem.

Mit gondol, mi lenne a jó megoldás a jelenlegi politika helyzetben a kereszténység megmaradásáért?

-Egy bizonyos fokú radikalizmus. Jézus azt mondja, hogy én vagyok, és nincs más, akkor ez egy radikális kijelentés. A jelenlegi helyzetben (migrációs nyomás) nem sok választásunk van, le kell tenni a voksunkat Jézus mellett. Én ebben látom a megoldást, és hiszek abban, hogy a keresztényeket ez majd elkezdi felébreszteni, hiszen ezeknek az embereknek az a céljuk, hogy a keresztényeket a földdel egyenlővé tegyék, ahogy azt halljuk is. Én azon dolgozom, hogy Isten közelebb kerüljön az emberekhez, és ők hozzá tartózónak érezzék magukat. Úgy érzem, van remény.

Köszönöm az interjút!

Fazekas Enikő

Interjú Pintér Bélával - I. rész

Pintér Béla neve bizonyára mindannyiunknak ismerősen hangzik, (legfeljebb a kilencedikeseknek nem), hiszen a tavalyi csendes napon ő volt iskolánk meghívott fellépője, és Türke Beáta tanárnő óráin is sűrűn felcsendülnek a dalai. Ez a keresztyén énekes szeptember 16-án ismét városunkba látogatott, és a Református Nagytemplomban adott ingyenes, családi koncertet. A nagy érdeklődésnek örvendő, lélekemelő előadást követően az aláírások és rajongói szelfik kiosztása után arra is maradt ideje, hogy kérdéseimre válaszoljon.

Ha jól tudom, Önnek van Karcaghoz családi kötődése. Hogyan?

-Igen, az édesapám karcagi születésű. Nagypapám még születésem előtt meghalt, viszont a nagymamámhoz sokat jártunk. Kéthetente a hétvégeket rendszeresen itt, Karcagon töltöttük úgy, ahogyan a nyári szünetek nagy részét is. Élénken élnek bennem az emlékek, a városi és a berekfürdői strandról egyaránt.

A koncert közben említette, hogy négy gyermeke is van. Ők milyen idősek, hol tanulnak? Milyen valláshoz tartoznak?

-A legidősebb lányom huszonkettő éves és a nyíregyházi tanárképző főiskolán tanul. A középső lányom, Tifi a Kossuth Lajos Gimnáziumban tanul, Debrecenben. Az ikrek pedig az általános iskola negyedik osztályába járnak, tíz évesek. Hogy milyen vallásúak, az érdekes kérdés, hiszen én baptistának születtem, és ha ezt kérdezik, általában azt válaszolom, hogy ez a felekezet áll hozzám a legközelebb.

Jár gyülekezetbe?

-Ez éppen változás alatt van, a gyülekezet, amiben legutóbb szolgáltam egy Szabadkeresztény Gyülekezet Debrecenben. Viszont most egy budapesti költözés alatt vagyunk éppen.

Mint gyakorló édesapa, mit tudna tanácsolni a gimnazista korosztálynak, hogyan kerüljenek közelebb Istenhez?

-Ez egy nehéz kérdés. Ezt úgy is szokták kérdezni, ahogy a Biblia is fogalmaz, hogy hogyan őrizheti meg tisztán életútját az ifjú, tehát hogyan lehet valakiből „jó gyerek”. Erre a Biblia válasza: „Úgy, hogy megtartja igédet”. Ezt nehéz így megfogni, mert nagyon távol van tőlünk. A gyerekek nagy része nem olvas éjjel-nappal Bibliát. Sokan nem, vagy csak névlegesen járnak templomba, így nem tudják, milyen igét kellene megtartani. A nyitott szív viszont nagyon jó megoldás erre a helyzetre, mert aki nyitott módon közeledik Istenhez és nem zárkózik el, az el tudja hinni, hogy az Isten modern, és hozzám is közel tud jönni. Legtöbbször ez a szakadék Isten és egy fiatal között. Ahogyan őt bemutatják sokszor, pl.: bejön az ember a templomba és minden olyan régi és egy fiatal nem akar régi lenni, egy fiatal új akar lenni, modern és laza, és ha el merem hinni, hogy az Isten ilyen, naprakész és képben van, akkor partnerként tudok rá tekinteni. Nem kell az Ő megtalálásához templom vagy gyülekezet, csak nyitott szívre van szükség, hiszen ez a dolog személyesen dől el.

Mondana párszót hitéletéről, hogyan tért meg? Volt fordulat az életében?

-Abszolút. Ha nincs fordulat, nincs megtérés. Ez olyan, mint a szerelem,ha nem lángol föl, akkor az nem is szerelem. Amikor Istenhez jövünk, akkor szintén ez a 180 fokos fordulat következik be, és teljesen más kép alakul ki magamról és az Istenről is, egy ilyen „fölkapcsolták a villanyt” érzés. Akkor döbbentem rá, hogy hiszen én már gyerekkoromban is ott voltam, és ezzel is alátámasztom, amit az előbb mondtam, hogy amíg mások beszéltek Róla és csak távolról hallgattam, akkor úgy gondoltam, hogy jó, van egy Isten. Amikor viszont a bőrömön érzem, hogy milyen, mikor letaglóz és megérint, akkor történik a megtérés, és azt érzi az ember, hogy mindig is erre vágyott, mindig ide tartozott. Ez így is van, hiszen Ő teremtett meg minket, de aztán a bűn miatt eltávolodtunk Tőle, de mikor megtérünk, akkor bekattan, hogy mindig ide tartoztunk és választ kapunk arra a kérdésre, amiről a dal is szól, hogy ki vagyok én igazán.


Folyt. köv.

Fazekas Enikő

Meghívó

2016. szeptember 22-én, csütörtökön 15 órakor tartjuk a „Refis Tudósok Klubja” következő előadását iskolánk könyvtárában.

Éliás János 11. C osztályos tanuló tart előadást iskolánk történetéről, a könyvtár régi könyveiről, azok történetéről, jellemzőiről, egyéb érdekességekről „Rejtőzködő kincseink” címmel

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Thuküdidész - Peloponnészoszi háború, 1528

                     
                             Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny 9-12. osztályosoknak

                       ,,Az összedolgozás képessége az egyik legnagyobb érték az életben."

Prof. Dr. Freund Tamás,  a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke fővédnöksége mellett az Összedolgozási Képesség Fejlesztéséért Alapítvány (röviden: ÖSSZKÉP Alapítvány), a Baár-Madas Ref. Gimnázium és Általános Iskola és a BOLYAI CSAPAT Kft. a 2016/2017. tanévben megrendezi a Bolyai Anyanyelvi Csapatversenyt 9-12. osztályos tanulóknak.

Nevezési határidő: 2016. október 1. (szombat), 18:00

Érdeklődni a magyar szakos tanároknál!

A részletes versenykiírás a www.bolyaiverseny.hu oldalon érhető el.