"A legősibb kísértés. Sem arany, sem hatalom nem válthatja meg, sem
szerelem, vagy akár a vágy fojtottan izzó tüze: a tudás az, amire
legelébb áhítoztunk. Még csak nem is akármilyen tudásra, de a tiltott,
halandók elől elzárt tudásra, amely éppoly csábító és álnok, mint a
lidércfény: sötét ágak közt megbúvó túlvilági gyümölcs.”
Jennifer Lee Carrel A Macbeth-rejtély című könyve egyik tanárom
ajánlására akadt kezembe, és mondanom
sem kell, három napig a sorokhoz láncolt - még akkor is, mikor nem kellett
volna. A történelem ugyanis meglepően kevés feljegyzéssel rendelkezik egyik
legnagyobb drámaírónk, Shakespeare életéről. Egyes kutatók még a személyét is
megkérdőjelezik tekintve, hogy egy kesztyűkészítő fiának tollából hogyan
kerülhettek ki ekkora alkotások, amikor a kor analfabétának kívánta volna meg.
Jennifer Lee Carrel ezen írásában egy új
elmélettel állt elő, miszerint a fiatal író munkáját a természetfeletti
segítette a Macbeth-en keresztül. A
modern korban igazán merész feltételezés, hogy a középkori Anglia legnagyobb
művésze mágiát alkalmazott volna, de az olvasót kétség kívül leköti -
tapasztalatból állíthatom.
A könyv főhőse,a fiatal Kate
Stanley Shakespeare-re szakosodott professzor és színházi rendező. Nyugodt életet
él, miután az előző könyvben felfedez egy elveszettnek hitt Shakespeare
darabot, de ne aggódjatok, az első kötet nélkül is remekül érthető a sztori. Az
események úgy hozzák, hogy Kate-nek Skócia zölden hullámzó dombjaira kell
utaznia. A sors az Edinburgh melletti Castle Hill-re szólítja, ahol - egészen
véletlen - egy évezreddel ezelőtt Macbeth is élt. 
Kate pillanatok alatt a mesébe illő kastély társalgójában
találja magát, körülvéve izgatott színészekkel, akik mind azt várják, hogy
ismét élete kelljen az Ő keze által a Macbeth. Azonban ezen a darabon az
ősbemutató óta átok ül. A könyv számos példát állít fel, hogyan dőltek romba különféle halálesetekkel a darab eljátszására szolgáló
merész próbálkozások a történelem során
. Higgyétek el, mind megtörtént, utánanéztem.
A regény különlegessége számomra, hogy feltehetőleg a
boszorkányság vonala miatt, de szinte az összes női karakter gyors,
taktikus észjárással és férfias bátorsággal felruházott. A középkorban játszódó
fejezetek élethű képet vetítenek a vándor színtársulat kalandjairól, valamint
némely valós idézet a Poéta nevét is 'a' betű nélkül írja; Shakespere.
A mű tele izgalommal, fordulatokkal, gyilkossággal,
boszorkánysággal és fekete mágiával, akár egy elméletnek is felfogható
misztikum valós alátámasztásokkal, idézetekkel megtűzdelve. A kaland/történelmi
regények szerelmeseinek kihagyhatatlan! Az én családom is lecsapott rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése