
Érkezésük után hazaindultunk
vendégeinkkel. Délutánra mindenki családdal
tervezett programokat, pihenést és a gyors kapcsolatteremtést tűzve ki célul.
Volt, aki fürdőbe, lovagolni, várost nézni, sétálni invitálta vendégét és volt, aki otthon pihent
és beszélgetett újdonsült ideiglenes lakótársával.

Majd eljött az utolsó nap. Már a reggel is nehezen
indult, lelassultan, bágyadtan kimásztunk az ágyainkból, elkészültünk, majd az
egész családom elköszönt Yanntól és odaadtuk neki ajándékainkat. Csütörtökön
reggel kikísértük őket az állomásra, és szomorú búcsút vettünk a svájciaktól. A
vonat elment, de az emlékek itt maradtak, és szerintem egyikünk sem felejti azt
a remek hetet, amit a svájci barátainkkal töltöttünk.
A svájci-magyar kapcsolat kialakulásának történetéről Tóth
Mária tanárnőt kérdeztük, aki több éve
ennek felelőse és egyik legfőbb szervezője.
Mióta
tart ez a kapcsolat és hogyan alakult ki?
2004. márciusában kezdődött. Akkoriban
12 karcagi diákunk, igazgatónőnk, Juhászné Zsadányi Erzsébet, igazgató
helyettesnőnk: Lökiné Magdolna és én Winterthurban, ami
Zürichtől 20 percre fekszik, egy evangélikus lelkész, Georg Braunschweig
vendégszeretetét élveztük. Érdekelt minket a svájci oktatási rendszer és
a zürichi KantiHottingen Gimnázium szívesen fogadott minket. 3 tanórán
vettünk részt iskolánk diákjaival és tanáraival.
Majd
a zürichi tavon, csodálatos kilátásban gyönyörködve ebédelhettünk.
Eközben
svájci tanárnőink: Donatella Casetti és Sabine Kapeller megkérdezték tőlünk,
mit
szólnánk hozzá, ha működne gimnáziumaink között úgynevezett cserelátogatási
kapcsolat?
Természetesen
igennel feleltünk. Azóta
minimum két alkalommal látjuk egymást egy évben. Svájciak mindig szeptember
utolsó vasárnapján érkeznek és csütörtökön hagyják el Karcagot. Mi mindig tavasszal
megyünk hozzájuk Zürichbe.
Mivel
ez tanulmányi kirándulásnak számít, így mindkét fél kötelezően részt
vesz tanórákon és különböző tematikus foglalkozásokon. A projektünk fő
témái: ökológia és környezetvédelem, etika, az országaink gazdasági; politikai,
társadalmi és kulturális élete. Mindig törekszünk persze az újításra. Ha valami
nem úgy alakul, ahogy elterveztük előre, igyekszünk kiküszöbölni azokat
mással, ami biztos pontnak számít a tanórák látogatásán kívül, az a Hortobágyi
Puszta megtekintése, beszélgetés kerek-asztal mellett a városunk
Polgármestereivel, korábban Dr. Fazekas Sándor Úrral,jelenlegi Dobos
László Úrral. Valamint Karcag és környékének hulladékgazdálkodásáról szóló beszámoló:
Balajti József Úrral. Az évek során jártunk számtalan intézményben,
gyárban. Interjúkat, kérdőíveket, kis előadásokat készítettünk. Sok
hasznos információra szert tettünk. Ezenkívül sokat kirándultunk - és remélem
fogunk is, amikre jó szívvel emlékszünk vissza.
Kustár Gergely és Kovács László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése