Szeretethíd iskolánkban

A Szeretethíd elnevezésű önkéntes napokat 2009-ben hívta életre a Magyar Református Szeretetszolgálat. Az akció jelmondata: Legyetek felkiáltójellé! A 2012-es évben már a magyar reformátusság egyesülését is ünnepelhették az által, hogy az önkéntes napot az egész Kárpát-medencére kiterjesztették. A Szeretethíd olyan segítségnyújtó akció, mely mindenkit vár, legyen akár idős, akár fiatal, egészséges vagy éppen fogyatékkal élő testvérünk határon innen vagy túlról. Célja, hogy közösen tegyünk egymásért, a helyi és gyülekezeti közösségeinkért és a teremtett világért. Mindezt vidáman, közösségben, egymást megismerve és egymásra jobban odafigyelve valósítják meg.

 A Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 9. osztályos tanulói, immár minden évben csatlakozva ehhez a programhoz, karitatív tevékenységet folytatnak (például: kulturális szolgálat az idősek otthonában, templom vagy iskolájuk takarítása). A diákok előzetes beosztás alapján vesznek részt ezen az eseményen. Az intézmény 7. alkalommal csatlakozik az akcióhoz, idén 75 diák és 14 pedagógus végzett szolgálatot.

Gimnáziumunk igazgatóhelyettese, Nagy Éva tanárnő így vélekedik a Szeretethídról: „Véleményem szerint, rendkívül jó kezdeményezés és fontosnak tartom, hogy kapocs alakuljon az iskola, a város és a gyülekezet között. Örülök, hogy évről évre egyre többen kapcsolódnak be a programba, valamint különös hangulatot ad az a tudat, hogy egyszerre csaknem 20000 ember végez hasonló munkát. Az első perctől szerveztem ezt az iskolában és egyre többen kapcsolódtak be diákok és tanárok egyaránt. A Szeretethíd kapcsán végzett önkéntes munkát is beleépítjük a tanulók közösségi szolgálatának körébe, ezáltal hasznot húzhatnak belőle."

Az iskola hit- és erkölcstan tanára, Türke Beáta ezt mondta: „Jó kapni, de a legjobb adni! Amikor valaki először úgy dönt, hogy idejét és energiáját áldozza másokért, a tapasztalatok szerint váratlan dolog történik vele. Az önkénteseink mosollyal az arcukon mesélik, mennyi mindent kaptak az önkéntesség során, mennyire feltöltődtek energiával.”

Személy szerint egy óriási élmény volt részt venni ezen a programon. Örülök, hogy ott lehettem, és egy kis szeretetet csempészhettem az idősek és a fogyatékkal élők életébe. Azt hiszem, minden diák nevében elmondhatom, hogy felkiáltójellé lettünk! Nem utolsó sorban pedig köszönjük iskolánk fenntartójának a napot indító szeretetvendégséget!

„Isten segítségét kérjük ahhoz, hogy hidat tudjunk építeni a generációk között, a segítségnyújtók és rászorulók, világ és társadalom, Isten és ember között.”

Vetró Viktor